Filip egy állat. Biztos, hogy BZCT tag. A profiljából már láttuk, hogy nem lesz vele gond, aztán mikor agymásnaposan, az ágyából fekve és magyarázva köszöntött minket, majd bevallotta, hogy reggel fél nyolcig ittak, már tudtam, hogy unatkozni nem fogunk. Kért még délután pár órát aludni, aztán mentünk a városba. Étteremben kajáltunk, mint az urak, aztán egy padon söröztünk, mint a csövesek. Mindkettő tetszett. Amit a kajára elvertünk (sült kolbász meg bab, saját Medvedgrad sörrel, piszkosul finom), a pián megspóroltuk, két literes strapa lővenbroj volt a menü, meg valami Palinkovec nevezetű keserű mérget is kóstoltunk Filip javaslatára, hát nem lett a kedvenc röviditalom. Egyébként egy népkerti sétányhoz hasonlító helyen ittunk, tele lett fiatalokkal, meg egy art kiállítás is zajlott, láttam pár gyönyörű festményt, valami zene is szólt, na az a lány inkább gyakorolna még egy hangszigetelt garázsban. Itthon még megnyaltuk a hazulról hozott pálinkát is, úgyhogy egészen könnyedén aludtam el.

Ma grilleztünk Filip nagyszüleivel, nagyon aranyosak, degeszre ettük magunkat, de még tömték volna belénk a csevapot meg a sült csirkeszárnyakat. Tényleg nagyon jól laktunk, hvala szépen. Forróság van, szóval lementünk fürdeni egy közeli tóhoz, de érdekes módon alig úszkáltak benne. Magyarországon biztos, hogy tömve lenne, de Filip szerint a zágrábiak sznobok, és ha van tengerük, nem akarnak tóban fürdeni. Hát szerencsére mi nem vagyunk ennyire válogatósak, nagyon jól esett a hűs víz. Házigazdánk mesélt még egy-két érdekes sztorit. Egy tag shotgunnal (éles töltényekkel) lőtt egy csapat gyerekre, mert loptak az almafájáról. Az egyiknek a hátába fúródott, a másiknak a lábába a golyó, a pali meg most vár az ítéletre. Ettől függetlenül békés környéken vagyunk, csupa nagy családi ház áll mindenhol, a város zaja meg nem hallatszik ki idáig. Zágráb egyébként egészen szép, én meg is lepődtem, figyelnek a tisztaságra is, az utak szélesek, a tömegközlekedés okosan megoldott, szóval sajnos az összes előítéletemet és fröcsögésemet kukába kellett hajítanom. Persze Filip mondta, hogy itt is van nyócker, ahová szerencsésebb nem bemenni, és mivel nem is mentünk, csak a szép részét láttuk. 

Lényeg, ami lényeg: Zágráb jó, a nyaralás jó, minden jó, csak a pénztárcáink vastagsága nem jó, de kitartunk, ameddig tudunk. Holnap tovastoppolunk Rijekáig, vagy kitudja hová, szállásunk egyelőre nincs, de hozza élet.